top of page
Orvostanhallgató, fiatal kutató, tudománykommunikátor
Tudományos munkám
Egyetemi tudományos munkámat 2017 szeptemberétől a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémia Intézetében végzem, Dr. Pál Csaba Laborjában.
A kórokozó baktériumok folyton túl próbálják élni az ellenük használt terápiás szereket. Az alkalmazkodás során lassú, DNS szintű változások, mutációk történnek sejtjeikben. Ezek az első látásra nem túl szembeötlő evolúciós folyamatok vezetnek korunk egyik legnagyobb egészségügyi kihívásához, az antibiotikum rezisztenciához.
Azonban a közelmúlt tudományos áttöréseinek köszönhetően képesek lettünk az örökítőanyag precíz manipulálására, mely lehetővé tette a mutációk gyors, célzott vizsgálatát. Ez pedig az antibiotikum rezisztencia kutatásban áttörést kínál. Munkánk során a genommérnökség eszköztárát alkalmazva igyekszünk előrejelezni (még a klinikai használat előtt), hogy miként alakulhat ki rezisztencia egyes gyógyszerhatóanyagok felé.
Az egyetemi évek alatt szeretnék elmélyülni a molekuláris és szintetikus biológia, valamint az evolúciós genommérnökség világában. Karrierem során, alkalmazva a megszerzett tudást nem csak követni, de alakítani is szeretném a terület jövőjét.
Célom, hogy elősegítsem az orvostudomány globális problémájának számító antibiotikum rezisztencia elleni harcot, a bakteriális antibiotikum rezisztencia és evolúció tanulmányozásán keresztül.
Ha jobban belegondolsz!
Évadot zártunk! Laci és mi is tartunk egy gyors megújító nyáriszünetet, hogy izgalmas témákkal és emberekkel térjünk vissza!
Addig is: Vékony Kata etológia témában tett minket próbára, Pető Attila, a "Kreszprofesszor" pedig KRESZ kérdésekkel záporozott .
Science Show
MEMO Science&Innovation
Februárban az innováció nagy teret kapott: az önvezető kamionoktól egészen az okos implantátumig érintettük a témát.
Előadóink Frank Péter, a Knorr-Bremse R&D Center kutatási-fejlesztés igazgatója, valamint Asztalos Lilla gépészmérnök voltak.
Publikációk, megjelenések
Lehetséges retisztencia mentes antibiotikumot fejleszteni?
A laboratóriumunkban fejlesztett új módszer segítségével kimutattuk, hogy egy viszonylag új hatásmechanizmusú antibiotikum (gepotidacin) ellen is gyorsan ki tud alakulni rezisztencia. Ehhez mindössze két mutáció egyidejű megjelenésére van szükség. A gepotidacint a fejlesztő vállalat (GlaxoSmithKline (GSK)) eddig rezisztenciamentesnek tartotta, mivel az eddig rendelkezésre álló vizsgálóeljárásokkal ezt nem lehetett megjósolni.
Új határok a baktériumok genetikai szerkesztésében
Egy több évtizede használt bakteriális genommérnöki technika (rekombináción alapú genommérnökség) lehetővé teszi, hogy a DNS elvágása nélkül szerkesszük azt. Sajnos azonban a módszer eddig csak E. coliban, a kutatók háziállatában működött.
A harvardi George Church Lab munkatársaival közösen olyan módszert dolgoztunk ki, ami megoldja ezt a nagy akadályt. Munkánknak köszönhetően mára már klinikailag releváns kórokozókban is használhatjuk ezt a módszert. Így vizsgálni tudjuk például, hogy egy sok halálos áldozatot követelő baktérium hogyan alakít ki ellenálló képességet az antibiotikumok ellen.
Cikkünkról cikkezték: katt a bővebb infóért:
Röviden és érthetően a munkámról
Ebben a rövid előadásban bemutatom, hogyan lehet a genommérnökséget arra használni baktériumokban, hogy felgyorsítsuk az evolúciót a laborban, és előrejelezhessük a potenciális antibiotikum rezisztenciát.
Stockholmi Ifjúsági Vízdíjon a döntős csapattal
Életem első meghatározó tudományos kalandja a Stockholmi Ifjúsági Vízdíjhoz kötődik. Egy műanyag palackokról szóló projekttel nyertük meg a magyar döntőt, és képviseltük hazánkat a svédországi döntőn. XVI. Károly Gusztáv király és Viktória koronahercegnő köszöntötte a döntősöket. Olyan díszvacsorára invitáltak minket is, amire a Nobel-díj átadó után is fogadják a díjazottakat. Elképesztő élmény volt. Munkánkat bemutattuk ezután kisiskolásoknak a Föld Napján, és a 2016-os Budapesti Víz Világtalálkozón, ahol Áder János köztársasági elnöktől vehettünk át elismerő oklevelet . Ugyan, az évek során egész más témával kezdtem el foglalkozni, mégis úgy gondolom ez volt az első pont, ahol mélyebben megismerhettem „a tudomány” működését és a publikálás műfajait.
bottom of page